A zöld pontok olyan forrásolt hírekhez kapcsolódnak, amelyek az ígéret teljesülése felé mutatnak. A piros pontok olyan hírekhez, amelyek kockázatot, visszalépést vagy ellentmondást jeleznek. Bizonytalan kapcsolásnál nincs pontadás.
A cikkben Kis János filozófus a Tisza Párt kétharmados többsége által kinevezett közjogi pozíciókban lévő személyek leváltásának jogi és alkotmányossági kérdéseiről beszél. Javasolja, hogy a leváltás csak jóhiszemű, jogilag körültekintő megoldással történjen, elutasítva a rosszhiszemű jogalkotást, és inkább célirányos, egyszeri alkotmánymódosítást javasol, amely biztosítja a jogállami intézmények erkölcsi integritását.
A cikk a jogállamiság helyreállításának szükségességéről szól, különösen a közjogi pozíciókban lévő Fidesz-káderek leváltásáról, ami összefügg a demokratikus jogállam helyreállításával és a hatalmi visszaélések megszüntetésével.
Orbán kormánytól független közjogi pozíciókba helyezett „hűbéreseinek” elmozdítása a kétharmad birtokában is csak körültekintéssel oldható meg anélkül, hogy az alkotmányossági aggályokat vetne föl.
A cikkben Magyar Péter kifejti, hogy a háború lezárulta után Európa visszatér az orosz gázvásárláshoz, és hangsúlyozza a magyar-ukrán kapcsolatok rendezésének feltételeit a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásával. Emellett beszél a belpolitikai átalakulásról, az alkotmány módosításáról és a korábbi rendszer kulcsembereinek eltávolításáról, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéről.
A cikk részletesen beszámol a demokratikus jogállam helyreállításáról, az alkotmány módosításáról és a rendeleti kormányzás megszüntetéséről, ami összhangban van a jogállamiság helyreállítására tett ígérettel.
Bejelentette, hogy akár két héten belül módosíthatják az Alaptörvényt, ennek keretében pedig eltávolítanák az Orbán-rendszer kulcsfiguráit... A magyar választók nem egyszerűen kormányváltásra, hanem rendszerváltásra szavaztak.
Forsthoffer Ágnes, az új házelnök, a Tisza István nevéhez köthető történelmi elnöki széket múzeumba helyezi, hogy megőrizze annak történeti értékét, és ezzel hangsúlyozza, hogy a házelnök nem uralkodó, hanem közfeladatot ellátó tisztségviselő.
A cikkben Forsthoffer Ágnes elmozdítja a történelmi elnöki széket a plenáris ülésteremből, hangsúlyozva a házelnök szolgálati szerepét, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítását célzó ígérettel, amely a hatalmi pozíciók egyszerűsítését és a rendeleti kormányzás megszüntetését célozza.
Számomra pedig egy egyszerűbb elnöki szék a szolgálati szerepet szimbolizálja: a házelnök nem uralkodó, hanem közfeladatot ellátó tisztségviselő.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és kormánybiztos az átlátható törvényalkotás és társadalmi részvétel erősítését tervezi, valamint a kormányzati döntések nyilvánosságát és követhetőségét hangsúlyozza. Beszél a politikai helyzetről, a Sulyok Tamás államfői helyzetéről, és a Tisza Párt szervezeti kérdéseiről.
Radnai a törvényalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel erősítését hangsúlyozza, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosi feladatai közé sorolja azt, hogy a kormány döntései átláthatóak legyenek a választók számára, és hogy az emberek részvételiségét biztosítsák, kikérjék a véleményüket, ami alapján aztán szakpolitikai modell-tervezetek születhessenek. Szeretné, ha a nyilvánosság számára a törvényalkotási folyamatok végigkövethetőek lennének.
A cikk Radnai Márk interjúját tartalmazza, aki a Tisza párt új politikai rendszer építéséről, a kormány működéséről és a demokratikus berendezkedés helyreállításáról beszél. Kiemeli a részvételi demokrácia fontosságát és a kormányzati átláthatóságot, valamint Magyar Péter kormányzati munkatempóját.
Radnai Márk a demokratikus berendezkedés újraépítéséről és a fékek és ellensúlyok szerepéről beszél, ami összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígérettel.
A választás megnyerése után a cél már nem pusztán a kormányváltás, hanem a „rendszerváltás” és a demokratikus berendezkedés újraépítése.
Radnai Márk a Tisza Párt alelnöke türelmet kér a kormányzás eddigi eredményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az ország újjáépítése időt és alapos helyzetfelmérést igényel. Kiemelte a rendszerszintű problémák feltárásának és az új intézmények létrehozásának szükségességét, valamint Magyar Péter miniszterelnök ígéretét a mandátumkorlátozásra az Alaptörvény módosításával.
Radnai Márk a cikkben hangsúlyozza az új intézmények és valódi demokratikus működés szükségességét, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a demokratikus jogállam helyreállítására tett ígérettel.
Helyzetjelentés kell. Ütemterv kell. Új intézmények, új ellenőrzési mechanizmusok, valódi demokratikus működés kell
Radnai Márk, a TISZA párt alelnöke az interjúban a párt szervezeti felépítéséről, a Fidesz jövőjéről és a kormányzati helyzetről beszél. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormányzásban van fék és ellensúly, és fontosnak tartja, hogy az emberek megértsék a döntések mögötti szándékokat. A legnehezebb pillanatnak azt tartja, amikor az emberek felfogják az ország valós helyzetét.
Radnai Márk hangsúlyozza, hogy a jelenlegi modellben van fék és ellensúly, ami összhangban áll a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Hűség náluk az ügy iránt van, „Itt akkor keletkezhet probléma, ha mondjuk a kormányzat egészen mást csinál, mint amiért ezek az emberek feladták az előző életüket” – fogalmazott, a mostanit ilyen értelemben a legjobb modellnek nevezve, „mert így van fék és ellensúly a rendszerben”.
A cikk arról számol be, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével Magyarországon érvényét vesztette az ukrán gabonaimportot tiltó rendelet, így az ukrán gabona szabadon beáramolhat az országba. Ez a döntés sokkolta a magyar gazdákat, akik szerint az olcsó ukrán gabona lenyomja a hazai árakat és nehézségeket okoz. A Fidesz törvényjavaslatot nyújt be az importtilalom visszaállítására, míg a Tisza Párt a rendeleti kormányzás megszüntetéséért felelősnek tartja a korábbi kormányt, és védi a rendeleti kormányzás megszüntetését célzó jogszabályt.
A cikk bemutatja, hogy a veszélyhelyzeti rendeletek megszűntek, így a rendeleti kormányzás megszüntetésének folyamata megtörtént, ami megfelel a Tisza Párt ígéretének a rendeleti kormányzás megszüntetéséről.
A veszélyhelyzeti kormányzás megszűnése miatt érvényüket vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek... A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba.
A CitizenGO és a KözTér szimpátiatüntetést szervez Sulyok Tamás és más állami intézményvezetők mellett, akik lemondásra lettek felszólítva Magyar Péter által. A demonstráció célja az alkotmányos rend és a demokratikus fékek és ellensúlyok védelme.
A cikkben szereplő demonstráció célja az alkotmányos rend és a demokratikus fékek és ellensúlyok védelme, ami összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetését és a fékek-ellensúlyok erősítését célzó ígérettel.
A demonstráció célja az alkotmányos rend, a független intézmények stabilitásának és a demokratikus fékek és ellensúlyok védelme.
A Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítását, amelyben Magyar Péter ígéretéhez híven két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, visszamenőlegesen Orbán Viktorra is alkalmazva. Emellett a javaslat az alkotmányos alapot teremtené meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolására is.
A cikk szerint Magyar Péter kampányígérete, miszerint korlátozzák a miniszterelnök mandátumát, konkrét Alaptörvény-módosítási javaslat formájában megjelent, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
Magyar Péter a kampány alatt többször is azt ígérte, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik.
A Tisza Párt öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelyek között szerepel a gyermekvédelem rendszerszintű válságának, a spontán privatizációnak és a közvagyon elvesztésének vizsgálata is. Emellett javaslatot tettek a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételére, például pénzbírságok kiszabására az idézésnek nem eleget tevőkkel szemben, valamint a hamis tanúzás büntetésére.
A vizsgálóbizottságok felállítása és a hatékonyabb működésük érdekében tett javaslatok a demokratikus jogállam erősítését szolgálhatják, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésével és a fékek-ellensúlyok erősítésével.
Öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Tisza Párt... Amint arról Magyar Péter már a héten beszélt, pénzbírságot is kiszabhatnak majd az olyan személyekkel szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibából nem tesznek eleget.
A Tisza Párt parlamenti vizsgálóbizottságok eljárásának szigorítását kezdeményezi, hogy hatékonyabban vizsgálhassák a NER visszaéléseit. Javaslatuk szerint bírságokkal és rendőri elővezetéssel lehetne kikényszeríteni a bizottságok előtti megjelenést, valamint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék az együttműködés megtagadását.
A cikkben szereplő javaslatok a jogállam helyreállítását célozzák, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel.
A jogállam helyreállításához elengedhetetlen parlamenti vizsgálóbizottsági munka hatékonyabbá tétele érdekében még a Büntető törvénykönyv módosítását is kezdeményezi a Tisza Párt...
A Tisza-frakció benyújtotta első javaslatcsomagját, amely többek között az Alaptörvény módosítását, a miniszterelnöki mandátum korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, valamint vizsgálóbizottságok felállítását tartalmazza a gyermekvédelem, közvagyon és egyéb ügyek kapcsán.
A cikk szerint a Tisza-frakció az Alaptörvény módosítását javasolja, amely a miniszterelnöki mandátum korlátozását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését tartalmazza, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
A csomag egyik legfontosabb eleme Magyarország Alaptörvényének módosítása lenne. Ennek részeként a Tisza két ciklusban, vagyis nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki mandátumot. A javaslat emellett megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amelyek többek között a kegyelmi botrány, a gyermekvédelem rendszerszintű válsága és más visszaélések feltárását célozzák. Emellett egy törvényjavaslat is napirenden van, amely a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételét szolgálja, szigorúbb szankciókat vezetve be az együttműködés akadályozására.
A cikkben szereplő vizsgálóbizottságok felállítása és a vizsgálatok hatékonyságának növelése összhangban áll az Országgyűlés szerepének erősítésével, ami a demokratikus jogállam helyreállításához járulhat hozzá.
az Országgyűlés – különösen vizsgálóbizottságai útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket.
A cikk bemutatja a Tisza Párt által benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslatokat, amelyek között szerepel a miniszterelnöki mandátum két ciklusra történő maximalizálása, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a devizahiteles perek felfüggesztése, valamint az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tétele.
A javaslatok között szerepel az Alaptörvény módosítása, amely a miniszterelnöki mandátum korlátozását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódhat.
„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.” ... „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé
A Tisza Párt benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát nyolc évben, és megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva). A javaslat visszamenőlegesen vonatkozna Orbán Viktorra is, és a jogállam helyreállítását célozza.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítási javaslat a miniszterelnöki ciklusok korlátozásával és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével a jogállam helyreállítását célozza, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a demokratikus jogállam helyreállítására tett ígérettel.
Az előterjesztés indoklása szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök csak meghatározott ideig tölthesse be közjogi funkcióját. ... A módosítás elfogadásával törölnék az alkotmányból azt a bekezdését, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége; az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
A cikk arról számol be, hogy a Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítását, amely korlátozná, hogy egy személy legfeljebb nyolc évig lehessen miniszterelnök, megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és a kormány kezébe adná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok feletti irányítást.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítás célja a jogállamiság helyreállítása és a közhatalom időbeli korlátozása, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel.
Az indoklás szerint e módosítás a jogállamiság helyreállításához alapvető fontosságú és a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
A cikk bemutatja a Tisza első alkotmánymódosítási javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát nyolc évre, és módosítaná a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat, valamint megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A javaslat Magyar Péter választási ígéretéhez kapcsolódik, amely szerint egy ember csak két ciklusig lehet miniszterelnök.
A cikk szerint a Tisza javaslatával korlátoznák a miniszterelnöki ciklusok számát, ami a demokratikus jogállam helyreállítását szolgálja, így összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetésére tett ígérettel.
A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be.
A Tisza Párt képviselői Alaptörvény-módosító javaslatot nyújtottak be, amely többek között megtiltaná, hogy Orbán Viktor újra miniszterelnök legyen, megszüntetné a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, valamint eltávolítaná az alkotmányból a keresztény kultúra védelmére vonatkozó részt, ezzel előkészítve a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését.
A javaslat az Alaptörvény módosításával a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállításához és a rendeleti kormányzás csökkentéséhez kapcsolódhat, bár a cikk nem részletezi a rendeleti kormányzás megszüntetését.
A módosító célja továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének megalapozása.
A Tisza Párt parlamenti vizsgálóbizottságok felállítását kezdeményezte, és törvénymódosítást javasol a bizottságok hatékonyabb működése érdekében, beleértve a kötelező megjelenést és bírságokat a mulasztók számára. Magyar Péter bejelentette, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, és a vizsgálóbizottságok működését szabályozó törvényt módosítják, hogy érdemben működhessenek.
A cikkben szereplő törvénymódosítási javaslat és a vizsgálóbizottságok felállítása az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősítését célozza, ami összhangban áll a demokratikus jogállam helyreállításával és az Országgyűlés szerepének visszaállításával.
Az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája... a népképviseleti elv nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet...
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítási javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnöki mandátumot nyolc évben, visszamenőlegesen is, és alkotmányos következményeket fűzne hozzá. Magyar Péter kampányában is hasonló mandátumkorlátozást ígért. A javaslat továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami kontroll alá helyezését célozza.
A cikk konkrétan ismerteti Magyar Péter és a Tisza Párt javaslatát a miniszterelnöki mandátum korlátozására, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódó vállalás lehet, különösen a rendeleti kormányzás megszüntetésével összefüggésben.
Magyar Péter a kampányban már többször beszélt arról, hogy két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnöki mandátumot, és ezt visszamenőlegesen is alkalmaznák.
A Tisza benyújtotta az Alaptörvény-módosítást, amely nyolc évre korlátozza a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, visszamenőlegesen is, így Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök.
A cikk szerint a Tisza az Alaptörvény módosításával korlátozza a miniszterelnöki időtartamot, ami a jogállam helyreállítását célozza, így összefügg a demokratikus jogállam helyreállításával.
A korlátozás visszamenőleg is érvényes, vagyis miután elfogadják, Orbán Viktor sem lehet többé miniszterelnök. ... A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be.
A Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnök mandátumát nyolc évre, visszamenőlegesen is alkalmazva Orbán Viktorra. A javaslat célja a demokrácia erősítése és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének megalapozása.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítási javaslat a miniszterelnök mandátumának korlátozását célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállítását szolgálja, így összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a fékek-ellensúlyok erősítésére vonatkozó ígérettel.
Magyar Péter a kampány alatt többször is azt ígérte, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximálják a miniszterelnök mandátumát... A javaslat indoklása szerint a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
A cikk bemutatja a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatát, amelyben Magyar Péter korábbi ígérete alapján a miniszterelnök mandátumát két ciklusra maximalizálnák, visszamenőlegesen Orbán Viktorra is vonatkozóan. Emellett a javaslat az alkotmányos alapot teremtené meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami kontroll alá helyezésére.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítási javaslat a miniszterelnök mandátumának korlátozását és az alkotmányos szabályok módosítását célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállításának irányába mutat.
Magyar Péter kampány alatt többször is azt ígérte, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik.
A Tisza Párt frakcióvezetője öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, továbbá törvényjavaslatot nyújtottak be a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételére. Magyar Péter a vizsgálóbizottságok működésének szigorításáról is beszélt.
A vizsgálóbizottságok felállítása és a működésük hatékonyabbá tétele a jogállami működés erősítését célozza, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésére tett ígérettel.
Magyar Péter keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján beszélt, többek között a beidézettek megjelenési és igazmondási kötelezettségének lehetőségét is fölvetve.
A cikk az Európai Parlament szlovák jogállamisággal kapcsolatos állásfoglalását és a Tisza Párt szerepét tárgyalja, amely az EP-ben a magyar kisebbség jogainak védelméért lépett fel, különösen a Benes-dekrétumokkal összefüggésben. A Tisza Párt EP-képviselői támogatták az állásfoglalást, amely elítéli a szlovák kormány magyar kisebbségellenes intézkedéseit és jogállamiságot sértő lépéseit.
A cikk szerint a Tisza Párt az EP-ben fellépett a jogállamiság védelmében, ami összhangban áll a demokratikus jogállam helyreállítására tett ígérettel.
a Tisza Párt sikere, hogy az EP elítélte és felszólította Robert Ficót a magyarokkal szembeni jogsértések megszüntetésére.
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt 2026-2030 közötti ciklusra tett 1013 ígéretét az igeretfigyelo.hu oldalon követik nyomon, ahol már nyolc vállalás teljesülését jelzik, többek között az önálló oktatási és egészségügyi minisztérium létrehozását, valamint a rendeleti kormányzás megszüntetését. Az oldal új funkcióval bővült, amely kormányhatározatok szövegét is elérhetővé teszi az ígéretekhez kapcsolódóan.
A rendeleti kormányzás megszüntetését a cikk egyértelműen teljesített vállalásként említi, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
8 vállalását már teljesítette a Tisza-kormány: ... a rendeleti kormányzás megszűntetése is
Magyar Péter lengyelországi látogatásán a visegrádi együttműködés megerősítéséről, az uniós források hatékony felhasználásáról és a jogállamiság helyreállításáról beszélt, kiemelve a lengyel tapasztalatok tanulását a magyar fejlődés érdekében.
Magyar Péter a jogállamiság visszaépítésének szükségességét említi, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítására és rendeleti kormányzás megszüntetésére tett ígérettel.
Tuskéknak hasonló problémáik (jogállamiság visszaépítése, korrupció elleni harc, uniós pénzek hazahozatala) voltak a 2023-as kormányváltáskor, mint most a Tisza-kormánynak vannak.
A cikk Magyar Péter lengyelországi látogatásáról és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról szól, amelyen az energiabiztonság és a Visegrádi Négyek együttműködésének erősítése is napirenden volt. Tusk segítséget ajánlott Magyarországnak az orosz energiától való függés csökkentésében, és mindketten a régió versenyképességének és önállóságának erősítését hangsúlyozták.
A jogállamisági kérdések és a rendeleti kormányzás megszüntetése témája szóba került, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
A cikk Gulyás Gergely véleményét ismerteti a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatairól, amelyek között szerepel a visszamenőleges jogalkotás, a migrációs politika lazítása és a felsőoktatás finanszírozásának módosítása. Gulyás ezeket a javaslatokat negatívan értékeli, különösen a jogállamiság és a felsőoktatás szempontjából, és a Fidesz–KDNP-frakció elutasítását jelzi.
A cikk szerint a Tisza Párt visszamenőleges jogalkotást javasol, ami Gulyás szerint a jogállamiságot gyengíti, így a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéret teljesülése kérdéses.
Gulyás Gergely szerint visszamenőleges jogalkotás a Tisza Alaptörvény-módosítása, ami bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot üzen
A cikk Magyar Péter miniszterelnök lengyelországi látogatásának közösségi média megjelenését és kormányzati tevékenységét elemzi, kiemelve a látványos online jelenlétet és a kormányzati döntések hiányát, különösen a rendeleti kormányzás megszüntetésének elmaradását.
A cikk szerint Magyar Péter kormányzása inkább a Facebook-posztokra és online megjelenésre fókuszál, miközben a rendeleti kormányzás megszüntetéséről vagy a kormányzati teljesítményről nincs érdemi előrelépés.
Miniszterelnöki kinevezése napjától, május 9-étől számítva Magyar Péter eddig összesen 76 Facebook-posztot tett közzé... Mindeközben az Országház tárgyalótermei konganak az ürességtől, a kampányban nagy dérrel-dúrral beígért törvényhozási folyamat még el sem indult.
A Fidesz-frakció bírálja a Tisza-kormányt az ukrán élelmiszerek magyar piacra jutása miatt, és a kormányzati intézkedések késlekedését emeli ki. A cikk a kormányzás minőségével és a hatékony intézkedések hiányával foglalkozik.
A cikk a kormányzati intézkedések késlekedését és a hatékony kormányzás hiányát emeli ki, ami ellentétes a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel.
Amíg a Tisza-kormány fotózkodik, épületbejárásokat tart és Facebook-posztokat gyárt, aközben az olcsó és alacsony minőségű ukrán élelmiszer szabadon érkezik a a magyar piacra... Ezért is képmutató és álságos, hogy a Bóna úr saját felelősségét palástolandó a korábbi kormányra mutogat vissza. „Kevesebb Facebook, jobb kormányzás” – zárta közleményét az egykori kormánypárt.
A cikk a Fidesz–KDNP álláspontját ismerteti a Tisza Párt alaptörvény-módosítási javaslataival kapcsolatban, különösen a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a felsőoktatás alaptörvényi módosításai kapcsán. A Fidesz–KDNP kritikusan viszonyul a javaslatokhoz, amelyek szerintük jogbizonytalanságot és a felsőoktatás romlását eredményeznék.
A cikk a Tisza Párt visszamenőleges hatályú jogalkotási javaslatát bírálja, ami ellentétes a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel, különösen a jogbiztonság és a jogállamiság szempontjából.
Ha a kormányváltást követően a Tisza egyik első lépése a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazása, az világosan jelzi, hogy a Tisza csak addig tartja fontosnak a jogállamisági elvek védelmét, amíg az nem áll szemben politikai céljaival.
A cikk a Tisza Párt által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslatot elemzi, amely korlátozná a miniszterelnök újraválaszthatóságát nyolc év után, és amelyet jogászok és politikusok is élesen bírálnak. A javaslatot „lex Orbánnak” nevezik, és több szakértő szerint jogi és politikai aggályokat vet fel, továbbá a Fidesz kétharmados többsége esetén könnyen megkerülhető lehet.
A cikk a Tisza Párt alaptörvény-módosítási javaslatát tárgyalja, amely jogi és politikai aggályokat vet fel, így a demokratikus jogállam helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéret teljesülése szempontjából negatív irányba mutat.
A tervezet legfontosabb pontja szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen − megszakításokkal együtt − már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be... Lattmann Tamás: Ez a szövegezés sz*r... Gulyás Gergely: Ha visszamenőleges hatállyal lehet alkotmányozni, senki sincs biztonságban.
A Fidesz-frakció közleményben kritizálja a Tisza-kormányt, hogy a Facebookozásra fordít túl sok időt ahelyett, hogy a kormányzással foglalkozna, különösen az ukrán élelmiszerek beáramlásának megakadályozása terén. A közlemény a rendeleti kormányzás megszüntetésére utal, amely a Tisza által előterjesztett törvény miatt érvényét vesztette, és bírálja a kormány késlekedését a piac védelmében.
A cikk szerint a Tisza-kormány megszüntette a rendeleti kormányzást, ami miatt az ukrán agrártermékek beáramlása megindult, és a Fidesz kritizálja a kormányt a helyzet kezelésének késlekedése miatt, ami a rendeleti kormányzás megszüntetésének negatív következményére utal.
A közlemény ezzel a veszélyhelyzeti kormányzás megszüntetésére utal, amelynek értelmében érvényüket vesztették az ukrán agrártermékek behozatalát tiltó rendeletek is.
A cikk Orbán Balázs véleményét ismerteti a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely többek között a miniszterelnök mandátumának korlátozását és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok államosítását célozza. Orbán Balázs ezt a demokratikus jogok korlátozásaként értékeli, és aggódik a jogállamiság helyreállításának hiánya miatt.
A cikk szerint a Tisza Párt javaslata korlátozná a demokratikus döntés jogát, míg Orbán Balázs ezt a parlamenti demokrácia korlátozásaként értékeli, ami ellentétes a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
A Tisza Párt eszerint visszamenőleg is, két ciklusban maximalizálná a miniszterelnök mandátumát, amely eredményeként Orbán Viktor soha többé nem lehetne kormányfő. Orbán Balázs ezt úgy értékelte, a Tisza Párt elvenné a magyar emberektől a demokratikus döntés jogát. „Ez a parlamentarizmus és a demokrácia adminisztratív eszközökkel történő korlátozása.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter döntése miatt világcégek hagyhatják el Magyarországot, és az Alaptörvény módosítására is sor került, amely több politikai változást hozhat. Magyar Péter lengyelországi tárgyalásairól is szó esik, amelyek nem voltak zökkenőmentesek.
Az Alaptörvény módosítása, amely korlátozza a kormányfői mandátumot és megváltoztatja az alapvető alkotmányos elemeket, inkább a demokratikus jogállam helyreállításától távolítja el az országot, nem pedig közelíti.
Az Országgyűlés elé került szerdán az Alaptörvény 16. módosítására vonatkozó tervezet. A javaslatok között szerepel az elsősorban Orbán Viktorra szabott korlátozás, vagyis az, hogy ne lehessen kormányfő az, aki legalább 8 évig betöltötte ezt a tisztséget.
A cikk Gulyás Gergely kritikáját tartalmazza a Tisza Párt alkotmánymódosítási javaslatával kapcsolatban, amely szerinte a migrációs paktum elfogadására készül, és a szigorú migrációs politika felszámolását célozza. Emellett a cikk megemlíti a Fidesz–KDNP törvényjavaslatát az ukrán mezőgazdasági termékek importjának korlátozására, valamint a Tisza-kormány felkészületlenségét és a kampányban tett ígéretek be nem tartását.
A cikk szerint a Tisza-kormány nem nyújtott be törvényjavaslatot, és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéret nem teljesül, továbbá a kormányzati munka hiányosságai miatt az Országgyűlés nem tud érdemi munkát végezni.
az Országgyűlés pedig azért nem tud érdemi munkát végezni ezen a héten, mert a végrehajtó hatalom még egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtott be
A cikk Havasi Bertalan nyilatkozatát tartalmazza, aki Magyar Péter helyettes államtitkári megbízatásából történt felmentésével kapcsolatban nyilatkozik, és a jogállamiság helyreállításának nehézségeiről beszél.
A cikkben Havasi Bertalan a jogállamiság helyreállításának nehézségeiről beszél, és kritikusan nyilatkozik Magyar Péter cselekedeteiről, ami arra utal, hogy a demokratikus jogállam helyreállítása nem valósult meg, hanem nehézségek vannak.
Kemény évek jönnek
Havasi Bertalan kiemelte, hogy a kabinetiroda csak június 15-én olvad be a Miniszterelnökségbe, így nem állja meg a helyét a miniszterelnök érvelése... A történet tanulsága, hogy nehéz és kemény évek előtt áll a magyar demokrácia, jogállamiság és jogbiztonság...
A cikk a Tisza-kormány tevékenységét kritizálja, különösen a demokratikus jogok korlátozását, az alkotmányos önazonosság és keresztény kultúra védelmének eltávolítását az Alaptörvényből, valamint az államosítási törekvéseket, amelyek a jogállamiság és a szuverenitás csorbulását vetítik előre.
A cikk szerint a Tisza-kormány a demokratikus döntési jog korlátozására törekszik, ami ellentétes a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Elvennék a magyar emberektől a demokratikus döntés jogát: azt, hogy szabadon dönthessék el, kit akarnak miniszterelnöknek. Ez a parlamentarizmus és a demokrácia adminisztratív eszközökkel történő korlátozása.
A cikk szerint Gulyás Gergely a Tisza Párt alkotmánymódosítását kritizálja, amely a szigorú migrációs politika felszámolását célozza, és ez ellentétes a párt korábbi kampányígéreteivel.
A cikk szerint a Tisza Párt alkotmánymódosítása az Alaptörvény módosításával a szigorú migrációs politika felszámolását célozza, ami a rendeleti kormányzás megszüntetésével kapcsolatos ígérettel ellentétes lehet, mivel a módosítások több kérdést vetnek fel, mint amennyit megoldanak.
„A Tisza Párt alkotmánymódosítása az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Gulyás Gergely... ezekből eddig semmit sem kezdett megvalósítani. Ezzel szemben az Alaptörvény és az országgyűlési törvény módosítására benyújtott javaslatok szerinte több kérdést vetnek fel, mint amennyit megoldanak.
A cikk arról számol be, hogy a Fidesz-kormány alatt Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro Milánóból az Egyesült Államokba menekült. Magyar Péter miniszterelnök Krakkóban elmondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Ziobro közvetlenül Magyarországról hagyta volna el Európát, és korábban azt is jelezte, hogy hivatalba lépésekor kiadatná a volt minisztert. A cikk kitér arra is, hogy a magyar kormány a menedékjog megadásával politikai szövetségesének tett szívességet, miközben a volt minisztert több bűncselekménnyel vádolják.
A cikk szerint a Fidesz-kormány menedékjogot adott egy bűncselekményekkel vádolt politikusnak, ami ellentétes a jogállamiság helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígérettel.
A 26 bűncselekménnyel vádolt Ziobrót 2026 januárjában fogadta be kormánydöntéssel Magyarország. ... A magyar kormány arra hivatkozott, hogy „Lengyelországban a demokrácia és a jogállam válságban van” - valójában azonban egy szervezett bűnözői csoport vezetésével és 150 millió zloty (13,8 milliárd forint) elsikkasztásával vádolt politikust fogadtak be Zibro személyében.
A cikk a 2026-os választások előtti jogállami helyzetet elemzi, különös tekintettel a Kúria választási bíráinak megfélemlítésére és a Tisza párt applikációjával kapcsolatos adatvédelmi botrányra. Részletezi, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András, eljárásokat kezdeményezett a bírák ellen, akik a Tisza applikáció letöltői között szerepeltek, ami a jogállamiság megingását jelzi.
A cikkben leírt események, mint a választási bírák megfélemlítése és a jogállami normák megsértése, ellentétesek a demokratikus jogállam helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígérettel.
Ennek ismeretében különösen visszás, hogy a 2026-os parlamenti választás előtt három nappal, április 9-én a Kúria egyik választási bírája szószerint ezt a nyilatkozatot tette a rendőrségen: „Jelen eljárást egy nyomásgyakorlásnak érzem a bírói hatalmi ággal szemben, különösen ilyen közel a választáshoz a választási időszakban, mivel választási ügyekben ítélkezem.”
A cikk arról szól, hogy Magyar Pétert alkotmánysértéssel vádolják, és lemondásra szólítják fel egy szlovák publicista szerint, aki szerint a miniszterelnök népakaratra hivatkozó intézményrendszer-átalakítása populista és nem demokratikus lépés lehet.
A cikkben szereplő vádak és figyelmeztetések arra utalnak, hogy Magyar Péter lépései ellentétesek lehetnek a demokratikus jogállam helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéretekkel.
ha Magyar Péter kizárólag a népakaratra hivatkozva alakítja át az intézményrendszert, az populista és nem demokratikus lépés.
Idővonal
Pozitív, negatív, semleges és bizonytalan kapcsolások együtt.
A cikkben Kis János filozófus a Tisza Párt kétharmados többsége által kinevezett közjogi pozíciókban lévő személyek leváltásának jogi és alkotmányossági kérdéseiről beszél. Javasolja, hogy a leváltás csak jóhiszemű, jogilag körültekintő megoldással történjen, elutasítva a rosszhiszemű jogalkotást, és inkább célirányos, egyszeri alkotmánymódosítást javasol, amely biztosítja a jogállami intézmények erkölcsi integritását.
A cikk a jogállamiság helyreállításának szükségességéről szól, különösen a közjogi pozíciókban lévő Fidesz-káderek leváltásáról, ami összefügg a demokratikus jogállam helyreállításával és a hatalmi visszaélések megszüntetésével.
Orbán kormánytól független közjogi pozíciókba helyezett „hűbéreseinek” elmozdítása a kétharmad birtokában is csak körültekintéssel oldható meg anélkül, hogy az alkotmányossági aggályokat vetne föl.
A cikk Gulyás Gergely véleményét ismerteti a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatairól, amelyek között szerepel a visszamenőleges jogalkotás, a migrációs politika lazítása és a felsőoktatás finanszírozásának módosítása. Gulyás ezeket a javaslatokat negatívan értékeli, különösen a jogállamiság és a felsőoktatás szempontjából, és a Fidesz–KDNP-frakció elutasítását jelzi.
A cikk szerint a Tisza Párt visszamenőleges jogalkotást javasol, ami Gulyás szerint a jogállamiságot gyengíti, így a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéret teljesülése kérdéses.
Gulyás Gergely szerint visszamenőleges jogalkotás a Tisza Alaptörvény-módosítása, ami bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot üzen
A cikk Magyar Péter miniszterelnök lengyelországi látogatásának közösségi média megjelenését és kormányzati tevékenységét elemzi, kiemelve a látványos online jelenlétet és a kormányzati döntések hiányát, különösen a rendeleti kormányzás megszüntetésének elmaradását.
A cikk szerint Magyar Péter kormányzása inkább a Facebook-posztokra és online megjelenésre fókuszál, miközben a rendeleti kormányzás megszüntetéséről vagy a kormányzati teljesítményről nincs érdemi előrelépés.
Miniszterelnöki kinevezése napjától, május 9-étől számítva Magyar Péter eddig összesen 76 Facebook-posztot tett közzé... Mindeközben az Országház tárgyalótermei konganak az ürességtől, a kampányban nagy dérrel-dúrral beígért törvényhozási folyamat még el sem indult.
A Fidesz-frakció bírálja a Tisza-kormányt az ukrán élelmiszerek magyar piacra jutása miatt, és a kormányzati intézkedések késlekedését emeli ki. A cikk a kormányzás minőségével és a hatékony intézkedések hiányával foglalkozik.
A cikk a kormányzati intézkedések késlekedését és a hatékony kormányzás hiányát emeli ki, ami ellentétes a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel.
Amíg a Tisza-kormány fotózkodik, épületbejárásokat tart és Facebook-posztokat gyárt, aközben az olcsó és alacsony minőségű ukrán élelmiszer szabadon érkezik a a magyar piacra... Ezért is képmutató és álságos, hogy a Bóna úr saját felelősségét palástolandó a korábbi kormányra mutogat vissza. „Kevesebb Facebook, jobb kormányzás” – zárta közleményét az egykori kormánypárt.
A cikkben Magyar Péter kifejti, hogy a háború lezárulta után Európa visszatér az orosz gázvásárláshoz, és hangsúlyozza a magyar-ukrán kapcsolatok rendezésének feltételeit a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásával. Emellett beszél a belpolitikai átalakulásról, az alkotmány módosításáról és a korábbi rendszer kulcsembereinek eltávolításáról, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéről.
A cikk részletesen beszámol a demokratikus jogállam helyreállításáról, az alkotmány módosításáról és a rendeleti kormányzás megszüntetéséről, ami összhangban van a jogállamiság helyreállítására tett ígérettel.
Bejelentette, hogy akár két héten belül módosíthatják az Alaptörvényt, ennek keretében pedig eltávolítanák az Orbán-rendszer kulcsfiguráit... A magyar választók nem egyszerűen kormányváltásra, hanem rendszerváltásra szavaztak.
A cikk a Fidesz–KDNP álláspontját ismerteti a Tisza Párt alaptörvény-módosítási javaslataival kapcsolatban, különösen a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a felsőoktatás alaptörvényi módosításai kapcsán. A Fidesz–KDNP kritikusan viszonyul a javaslatokhoz, amelyek szerintük jogbizonytalanságot és a felsőoktatás romlását eredményeznék.
A cikk a Tisza Párt visszamenőleges hatályú jogalkotási javaslatát bírálja, ami ellentétes a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel, különösen a jogbiztonság és a jogállamiság szempontjából.
Ha a kormányváltást követően a Tisza egyik első lépése a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazása, az világosan jelzi, hogy a Tisza csak addig tartja fontosnak a jogállamisági elvek védelmét, amíg az nem áll szemben politikai céljaival.
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt Alaptörvény-módosító javaslatot nyújtott be, amely többek között korlátozná Orbán Viktor miniszterelnöki mandátumát és megszüntetné a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvák), amelyek a felsőoktatásban jelentős szerepet játszanak. A javaslat célja az egyetemek autonómiájának visszaállítása és a felsőoktatás átalakítása. A cikk részletezi az egyetemek és oktatók reakcióit, valamint a jelenlegi helyzetet a felsőoktatásban.
A cikk nem említi konkrétan a rendeleti kormányzás megszüntetését vagy a demokratikus jogállam helyreállítását, így nem lehet egyértelműen kapcsolni ehhez az ígérethez.
A cikk a Tisza Párt által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslatot elemzi, amely korlátozná a miniszterelnök újraválaszthatóságát nyolc év után, és amelyet jogászok és politikusok is élesen bírálnak. A javaslatot „lex Orbánnak” nevezik, és több szakértő szerint jogi és politikai aggályokat vet fel, továbbá a Fidesz kétharmados többsége esetén könnyen megkerülhető lehet.
A cikk a Tisza Párt alaptörvény-módosítási javaslatát tárgyalja, amely jogi és politikai aggályokat vet fel, így a demokratikus jogállam helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéret teljesülése szempontjából negatív irányba mutat.
A tervezet legfontosabb pontja szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen − megszakításokkal együtt − már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be... Lattmann Tamás: Ez a szövegezés sz*r... Gulyás Gergely: Ha visszamenőleges hatállyal lehet alkotmányozni, senki sincs biztonságban.
Magyar Péter Bécsben tartott sajtótájékoztatót, ahol többek között az azbesztszennyezés kezeléséről és a különadók kivezetéséről beszélt. Bejelentette egy közös osztrák–magyar munkacsoport létrehozását az azbesztszennyezés megoldására, és hangsúlyozta a "szennyező fizet" elv érvényesítését. A különadók kivezetését a kormány tervezi, de az új költségvetés elfogadásáig ez várat magára.
A cikk nem említi a demokratikus jogállam helyreállítását vagy a rendeleti kormányzás megszüntetését.
A Fidesz-frakció közleményben kritizálja a Tisza-kormányt, hogy a Facebookozásra fordít túl sok időt ahelyett, hogy a kormányzással foglalkozna, különösen az ukrán élelmiszerek beáramlásának megakadályozása terén. A közlemény a rendeleti kormányzás megszüntetésére utal, amely a Tisza által előterjesztett törvény miatt érvényét vesztette, és bírálja a kormány késlekedését a piac védelmében.
A cikk szerint a Tisza-kormány megszüntette a rendeleti kormányzást, ami miatt az ukrán agrártermékek beáramlása megindult, és a Fidesz kritizálja a kormányt a helyzet kezelésének késlekedése miatt, ami a rendeleti kormányzás megszüntetésének negatív következményére utal.
A közlemény ezzel a veszélyhelyzeti kormányzás megszüntetésére utal, amelynek értelmében érvényüket vesztették az ukrán agrártermékek behozatalát tiltó rendeletek is.
Radnai Márk, a Tisza alelnöke a cikkben a pártstruktúra és a kormányzás jövőjéről beszél, hangsúlyozva a mozgalmi modell előnyeit, a népszerűtlen döntések elkerülhetetlenségét, valamint a társadalmi igények átlátható törvényalkotási folyamatban való megjelenítését. Kiemeli, hogy a Fidesznek vége, és a Tisza párt a választási győzelem után sem tervezi a tagság bővítését.
A cikkben Radnai Márk a kormányzásról és a társadalmi igények átlátható kezeléséről beszél, de nem említi konkrétan a rendeleti kormányzás megszüntetését vagy a demokratikus jogállam helyreállítását.
A cél az, hogy az emberek véleményéből szakpolitikai modell-tervezetek szülessenek, és az állampolgárok végig tudják követni, hogyan lesz egy társadalmi igényből törvény.
Forsthoffer Ágnes, az új házelnök, a Tisza István nevéhez köthető történelmi elnöki széket múzeumba helyezi, hogy megőrizze annak történeti értékét, és ezzel hangsúlyozza, hogy a házelnök nem uralkodó, hanem közfeladatot ellátó tisztségviselő.
A cikkben Forsthoffer Ágnes elmozdítja a történelmi elnöki széket a plenáris ülésteremből, hangsúlyozva a házelnök szolgálati szerepét, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítását célzó ígérettel, amely a hatalmi pozíciók egyszerűsítését és a rendeleti kormányzás megszüntetését célozza.
Számomra pedig egy egyszerűbb elnöki szék a szolgálati szerepet szimbolizálja: a házelnök nem uralkodó, hanem közfeladatot ellátó tisztségviselő.
Berki Ákos, a Tisza Párt legfiatalabb képviselője lemondott a korából fakadó szja-mentességről, és más juttatásokról is, hogy méltó képviseletet biztosítson, valamint más képviselőket is erre biztat.
A cikk nem említi a demokratikus jogállam helyreállítását vagy a rendeleti kormányzás megszüntetését.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és kormánybiztos az átlátható törvényalkotás és társadalmi részvétel erősítését tervezi, valamint a kormányzati döntések nyilvánosságát és követhetőségét hangsúlyozza. Beszél a politikai helyzetről, a Sulyok Tamás államfői helyzetéről, és a Tisza Párt szervezeti kérdéseiről.
Radnai a törvényalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel erősítését hangsúlyozza, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosi feladatai közé sorolja azt, hogy a kormány döntései átláthatóak legyenek a választók számára, és hogy az emberek részvételiségét biztosítsák, kikérjék a véleményüket, ami alapján aztán szakpolitikai modell-tervezetek születhessenek. Szeretné, ha a nyilvánosság számára a törvényalkotási folyamatok végigkövethetőek lennének.
A cikk Orbán Balázs véleményét ismerteti a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely többek között a miniszterelnök mandátumának korlátozását és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok államosítását célozza. Orbán Balázs ezt a demokratikus jogok korlátozásaként értékeli, és aggódik a jogállamiság helyreállításának hiánya miatt.
A cikk szerint a Tisza Párt javaslata korlátozná a demokratikus döntés jogát, míg Orbán Balázs ezt a parlamenti demokrácia korlátozásaként értékeli, ami ellentétes a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
A Tisza Párt eszerint visszamenőleg is, két ciklusban maximalizálná a miniszterelnök mandátumát, amely eredményeként Orbán Viktor soha többé nem lehetne kormányfő. Orbán Balázs ezt úgy értékelte, a Tisza Párt elvenné a magyar emberektől a demokratikus döntés jogát. „Ez a parlamentarizmus és a demokrácia adminisztratív eszközökkel történő korlátozása.
A cikk Radnai Márk interjúját tartalmazza, aki a Tisza párt új politikai rendszer építéséről, a kormány működéséről és a demokratikus berendezkedés helyreállításáról beszél. Kiemeli a részvételi demokrácia fontosságát és a kormányzati átláthatóságot, valamint Magyar Péter kormányzati munkatempóját.
Radnai Márk a demokratikus berendezkedés újraépítéséről és a fékek és ellensúlyok szerepéről beszél, ami összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígérettel.
A választás megnyerése után a cél már nem pusztán a kormányváltás, hanem a „rendszerváltás” és a demokratikus berendezkedés újraépítése.
Radnai Márk a Tisza Párt alelnöke türelmet kér a kormányzás eddigi eredményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az ország újjáépítése időt és alapos helyzetfelmérést igényel. Kiemelte a rendszerszintű problémák feltárásának és az új intézmények létrehozásának szükségességét, valamint Magyar Péter miniszterelnök ígéretét a mandátumkorlátozásra az Alaptörvény módosításával.
Radnai Márk a cikkben hangsúlyozza az új intézmények és valódi demokratikus működés szükségességét, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a demokratikus jogállam helyreállítására tett ígérettel.
Helyzetjelentés kell. Ütemterv kell. Új intézmények, új ellenőrzési mechanizmusok, valódi demokratikus működés kell
Radnai Márk, a TISZA párt alelnöke az interjúban a párt szervezeti felépítéséről, a Fidesz jövőjéről és a kormányzati helyzetről beszél. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormányzásban van fék és ellensúly, és fontosnak tartja, hogy az emberek megértsék a döntések mögötti szándékokat. A legnehezebb pillanatnak azt tartja, amikor az emberek felfogják az ország valós helyzetét.
Radnai Márk hangsúlyozza, hogy a jelenlegi modellben van fék és ellensúly, ami összhangban áll a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Hűség náluk az ügy iránt van, „Itt akkor keletkezhet probléma, ha mondjuk a kormányzat egészen mást csinál, mint amiért ezek az emberek feladták az előző életüket” – fogalmazott, a mostanit ilyen értelemben a legjobb modellnek nevezve, „mert így van fék és ellensúly a rendszerben”.
A cikk a Tisza párt első törvényjavaslatát elemzi, amely Orbán Viktor politikai versenyből való kizárására irányul, és nem foglalkozik a gazdaság, oktatás vagy egészségügy helyzetének javításával.
A cikk nem említi a rendeleti kormányzás megszüntetését vagy a demokratikus jogállam helyreállítását, hanem egy alkotmánymódosítást ír le, amely politikai versenytársat zár ki.
Ennek a történelmi törvényjavaslatnak az első cikke egyetlen cél megvalósításáról szól, A Tisza párt egyetlen fő riválisának, a Fidesz első emberének, Orbán Viktornak a kitiltásáról a demokratikus politikai versenyből.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter döntése miatt világcégek hagyhatják el Magyarországot, és az Alaptörvény módosítására is sor került, amely több politikai változást hozhat. Magyar Péter lengyelországi tárgyalásairól is szó esik, amelyek nem voltak zökkenőmentesek.
Az Alaptörvény módosítása, amely korlátozza a kormányfői mandátumot és megváltoztatja az alapvető alkotmányos elemeket, inkább a demokratikus jogállam helyreállításától távolítja el az országot, nem pedig közelíti.
Az Országgyűlés elé került szerdán az Alaptörvény 16. módosítására vonatkozó tervezet. A javaslatok között szerepel az elsősorban Orbán Viktorra szabott korlátozás, vagyis az, hogy ne lehessen kormányfő az, aki legalább 8 évig betöltötte ezt a tisztséget.
A cikk Gulyás Gergely kritikáját tartalmazza a Tisza Párt alkotmánymódosítási javaslatával kapcsolatban, amely szerinte a migrációs paktum elfogadására készül, és a szigorú migrációs politika felszámolását célozza. Emellett a cikk megemlíti a Fidesz–KDNP törvényjavaslatát az ukrán mezőgazdasági termékek importjának korlátozására, valamint a Tisza-kormány felkészületlenségét és a kampányban tett ígéretek be nem tartását.
A cikk szerint a Tisza-kormány nem nyújtott be törvényjavaslatot, és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéret nem teljesül, továbbá a kormányzati munka hiányosságai miatt az Országgyűlés nem tud érdemi munkát végezni.
az Országgyűlés pedig azért nem tud érdemi munkát végezni ezen a héten, mert a végrehajtó hatalom még egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtott be
A cikk a Fidesz és a hozzá köthető influenszerek, kampánytevékenységek visszaeséséről, valamint a Tisza Párt és Magyar Péter közötti konfliktusról szól, kiemelve a Fidesz belső zavarait és a médiában tapasztalható változásokat.
A rendeleti kormányzás megszüntetéséről vagy a demokratikus jogállam helyreállításáról nincs konkrét információ a cikkben.
A cikk Havasi Bertalan nyilatkozatát tartalmazza, aki Magyar Péter helyettes államtitkári megbízatásából történt felmentésével kapcsolatban nyilatkozik, és a jogállamiság helyreállításának nehézségeiről beszél.
A cikkben Havasi Bertalan a jogállamiság helyreállításának nehézségeiről beszél, és kritikusan nyilatkozik Magyar Péter cselekedeteiről, ami arra utal, hogy a demokratikus jogállam helyreállítása nem valósult meg, hanem nehézségek vannak.
Kemény évek jönnek
Havasi Bertalan kiemelte, hogy a kabinetiroda csak június 15-én olvad be a Miniszterelnökségbe, így nem állja meg a helyét a miniszterelnök érvelése... A történet tanulsága, hogy nehéz és kemény évek előtt áll a magyar demokrácia, jogállamiság és jogbiztonság...
A cikk a Tisza-kormány tevékenységét kritizálja, különösen a demokratikus jogok korlátozását, az alkotmányos önazonosság és keresztény kultúra védelmének eltávolítását az Alaptörvényből, valamint az államosítási törekvéseket, amelyek a jogállamiság és a szuverenitás csorbulását vetítik előre.
A cikk szerint a Tisza-kormány a demokratikus döntési jog korlátozására törekszik, ami ellentétes a demokratikus jogállam helyreállításával és a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Elvennék a magyar emberektől a demokratikus döntés jogát: azt, hogy szabadon dönthessék el, kit akarnak miniszterelnöknek. Ez a parlamentarizmus és a demokrácia adminisztratív eszközökkel történő korlátozása.
A cikk arról számol be, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével Magyarországon érvényét vesztette az ukrán gabonaimportot tiltó rendelet, így az ukrán gabona szabadon beáramolhat az országba. Ez a döntés sokkolta a magyar gazdákat, akik szerint az olcsó ukrán gabona lenyomja a hazai árakat és nehézségeket okoz. A Fidesz törvényjavaslatot nyújt be az importtilalom visszaállítására, míg a Tisza Párt a rendeleti kormányzás megszüntetéséért felelősnek tartja a korábbi kormányt, és védi a rendeleti kormányzás megszüntetését célzó jogszabályt.
A cikk bemutatja, hogy a veszélyhelyzeti rendeletek megszűntek, így a rendeleti kormányzás megszüntetésének folyamata megtörtént, ami megfelel a Tisza Párt ígéretének a rendeleti kormányzás megszüntetéséről.
A veszélyhelyzeti kormányzás megszűnése miatt érvényüket vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek... A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba.
A cikk szerint Gulyás Gergely a Tisza Párt alkotmánymódosítását kritizálja, amely a szigorú migrációs politika felszámolását célozza, és ez ellentétes a párt korábbi kampányígéreteivel.
A cikk szerint a Tisza Párt alkotmánymódosítása az Alaptörvény módosításával a szigorú migrációs politika felszámolását célozza, ami a rendeleti kormányzás megszüntetésével kapcsolatos ígérettel ellentétes lehet, mivel a módosítások több kérdést vetnek fel, mint amennyit megoldanak.
„A Tisza Párt alkotmánymódosítása az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Gulyás Gergely... ezekből eddig semmit sem kezdett megvalósítani. Ezzel szemben az Alaptörvény és az országgyűlési törvény módosítására benyújtott javaslatok szerinte több kérdést vetnek fel, mint amennyit megoldanak.
A CitizenGO és a KözTér szimpátiatüntetést szervez Sulyok Tamás és más állami intézményvezetők mellett, akik lemondásra lettek felszólítva Magyar Péter által. A demonstráció célja az alkotmányos rend és a demokratikus fékek és ellensúlyok védelme.
A cikkben szereplő demonstráció célja az alkotmányos rend és a demokratikus fékek és ellensúlyok védelme, ami összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetését és a fékek-ellensúlyok erősítését célzó ígérettel.
A demonstráció célja az alkotmányos rend, a független intézmények stabilitásának és a demokratikus fékek és ellensúlyok védelme.
A Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítását, amelyben Magyar Péter ígéretéhez híven két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, visszamenőlegesen Orbán Viktorra is alkalmazva. Emellett a javaslat az alkotmányos alapot teremtené meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolására is.
A cikk szerint Magyar Péter kampányígérete, miszerint korlátozzák a miniszterelnök mandátumát, konkrét Alaptörvény-módosítási javaslat formájában megjelent, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
Magyar Péter a kampány alatt többször is azt ígérte, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik.
A Tisza Párt öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelyek között szerepel a gyermekvédelem rendszerszintű válságának, a spontán privatizációnak és a közvagyon elvesztésének vizsgálata is. Emellett javaslatot tettek a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételére, például pénzbírságok kiszabására az idézésnek nem eleget tevőkkel szemben, valamint a hamis tanúzás büntetésére.
A vizsgálóbizottságok felállítása és a hatékonyabb működésük érdekében tett javaslatok a demokratikus jogállam erősítését szolgálhatják, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésével és a fékek-ellensúlyok erősítésével.
Öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Tisza Párt... Amint arról Magyar Péter már a héten beszélt, pénzbírságot is kiszabhatnak majd az olyan személyekkel szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibából nem tesznek eleget.
A Tisza Párt parlamenti vizsgálóbizottságok eljárásának szigorítását kezdeményezi, hogy hatékonyabban vizsgálhassák a NER visszaéléseit. Javaslatuk szerint bírságokkal és rendőri elővezetéssel lehetne kikényszeríteni a bizottságok előtti megjelenést, valamint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék az együttműködés megtagadását.
A cikkben szereplő javaslatok a jogállam helyreállítását célozzák, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel.
A jogállam helyreállításához elengedhetetlen parlamenti vizsgálóbizottsági munka hatékonyabbá tétele érdekében még a Büntető törvénykönyv módosítását is kezdeményezi a Tisza Párt...
A Tisza-frakció benyújtotta első javaslatcsomagját, amely többek között az Alaptörvény módosítását, a miniszterelnöki mandátum korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, valamint vizsgálóbizottságok felállítását tartalmazza a gyermekvédelem, közvagyon és egyéb ügyek kapcsán.
A cikk szerint a Tisza-frakció az Alaptörvény módosítását javasolja, amely a miniszterelnöki mandátum korlátozását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését tartalmazza, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
A csomag egyik legfontosabb eleme Magyarország Alaptörvényének módosítása lenne. Ennek részeként a Tisza két ciklusban, vagyis nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki mandátumot. A javaslat emellett megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amelyek többek között a kegyelmi botrány, a gyermekvédelem rendszerszintű válsága és más visszaélések feltárását célozzák. Emellett egy törvényjavaslat is napirenden van, amely a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételét szolgálja, szigorúbb szankciókat vezetve be az együttműködés akadályozására.
A cikkben szereplő vizsgálóbizottságok felállítása és a vizsgálatok hatékonyságának növelése összhangban áll az Országgyűlés szerepének erősítésével, ami a demokratikus jogállam helyreállításához járulhat hozzá.
az Országgyűlés – különösen vizsgálóbizottságai útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket.
A cikk bemutatja a Tisza Párt által benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslatokat, amelyek között szerepel a miniszterelnöki mandátum két ciklusra történő maximalizálása, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a devizahiteles perek felfüggesztése, valamint az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tétele.
A javaslatok között szerepel az Alaptörvény módosítása, amely a miniszterelnöki mandátum korlátozását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódhat.
„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.” ... „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé
A Tisza Párt benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát nyolc évben, és megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva). A javaslat visszamenőlegesen vonatkozna Orbán Viktorra is, és a jogállam helyreállítását célozza.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítási javaslat a miniszterelnöki ciklusok korlátozásával és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével a jogállam helyreállítását célozza, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a demokratikus jogállam helyreállítására tett ígérettel.
Az előterjesztés indoklása szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök csak meghatározott ideig tölthesse be közjogi funkcióját. ... A módosítás elfogadásával törölnék az alkotmányból azt a bekezdését, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége; az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
A cikk arról számol be, hogy a Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítását, amely korlátozná, hogy egy személy legfeljebb nyolc évig lehessen miniszterelnök, megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és a kormány kezébe adná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok feletti irányítást.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítás célja a jogállamiság helyreállítása és a közhatalom időbeli korlátozása, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítására vonatkozó ígérettel.
Az indoklás szerint e módosítás a jogállamiság helyreállításához alapvető fontosságú és a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
Gulyás Gergely a Tisza-kormány ukrán mezőgazdasági importot nem korlátozó politikáját kritizálja, és a Fidesz–KDNP-frakció törvényjavaslatot nyújtott be a magyar gazdák védelmében az importtilalom visszaállítására.
A cikk nem foglalkozik a demokratikus jogállam helyreállításával vagy a rendeleti kormányzás megszüntetésével.
A cikk bemutatja a Tisza első alkotmánymódosítási javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát nyolc évre, és módosítaná a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat, valamint megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A javaslat Magyar Péter választási ígéretéhez kapcsolódik, amely szerint egy ember csak két ciklusig lehet miniszterelnök.
A cikk szerint a Tisza javaslatával korlátoznák a miniszterelnöki ciklusok számát, ami a demokratikus jogállam helyreállítását szolgálja, így összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetésére tett ígérettel.
A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be.
A Tisza Párt képviselői Alaptörvény-módosító javaslatot nyújtottak be, amely többek között megtiltaná, hogy Orbán Viktor újra miniszterelnök legyen, megszüntetné a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, valamint eltávolítaná az alkotmányból a keresztény kultúra védelmére vonatkozó részt, ezzel előkészítve a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését.
A javaslat az Alaptörvény módosításával a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállításához és a rendeleti kormányzás csökkentéséhez kapcsolódhat, bár a cikk nem részletezi a rendeleti kormányzás megszüntetését.
A módosító célja továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének megalapozása.
A Tisza Párt parlamenti vizsgálóbizottságok felállítását kezdeményezte, és törvénymódosítást javasol a bizottságok hatékonyabb működése érdekében, beleértve a kötelező megjelenést és bírságokat a mulasztók számára. Magyar Péter bejelentette, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, és a vizsgálóbizottságok működését szabályozó törvényt módosítják, hogy érdemben működhessenek.
A cikkben szereplő törvénymódosítási javaslat és a vizsgálóbizottságok felállítása az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősítését célozza, ami összhangban áll a demokratikus jogállam helyreállításával és az Országgyűlés szerepének visszaállításával.
Az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája... a népképviseleti elv nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet...
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítási javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnöki mandátumot nyolc évben, visszamenőlegesen is, és alkotmányos következményeket fűzne hozzá. Magyar Péter kampányában is hasonló mandátumkorlátozást ígért. A javaslat továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami kontroll alá helyezését célozza.
A cikk konkrétan ismerteti Magyar Péter és a Tisza Párt javaslatát a miniszterelnöki mandátum korlátozására, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódó vállalás lehet, különösen a rendeleti kormányzás megszüntetésével összefüggésben.
Magyar Péter a kampányban már többször beszélt arról, hogy két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnöki mandátumot, és ezt visszamenőlegesen is alkalmaznák.
A Tisza benyújtotta az Alaptörvény-módosítást, amely nyolc évre korlátozza a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, visszamenőlegesen is, így Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök.
A cikk szerint a Tisza az Alaptörvény módosításával korlátozza a miniszterelnöki időtartamot, ami a jogállam helyreállítását célozza, így összefügg a demokratikus jogállam helyreállításával.
A korlátozás visszamenőleg is érvényes, vagyis miután elfogadják, Orbán Viktor sem lehet többé miniszterelnök. ... A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be.
A Tisza Párt benyújtotta az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely korlátozná a miniszterelnök mandátumát nyolc évre, visszamenőlegesen is alkalmazva Orbán Viktorra. A javaslat célja a demokrácia erősítése és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének megalapozása.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítási javaslat a miniszterelnök mandátumának korlátozását célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállítását szolgálja, így összhangban van a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a fékek-ellensúlyok erősítésére vonatkozó ígérettel.
Magyar Péter a kampány alatt többször is azt ígérte, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximálják a miniszterelnök mandátumát... A javaslat indoklása szerint a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
A cikk bemutatja a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatát, amelyben Magyar Péter korábbi ígérete alapján a miniszterelnök mandátumát két ciklusra maximalizálnák, visszamenőlegesen Orbán Viktorra is vonatkozóan. Emellett a javaslat az alkotmányos alapot teremtené meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami kontroll alá helyezésére.
A cikkben szereplő Alaptörvény-módosítási javaslat a miniszterelnök mandátumának korlátozását és az alkotmányos szabályok módosítását célozza, ami a demokratikus jogállam helyreállításának irányába mutat.
Magyar Péter kampány alatt többször is azt ígérte, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik.
A Tisza Párt frakcióvezetője öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, továbbá törvényjavaslatot nyújtottak be a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételére. Magyar Péter a vizsgálóbizottságok működésének szigorításáról is beszélt.
A vizsgálóbizottságok felállítása és a működésük hatékonyabbá tétele a jogállami működés erősítését célozza, ami összhangban áll a rendeleti kormányzás megszüntetésére tett ígérettel.
Magyar Péter keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján beszélt, többek között a beidézettek megjelenési és igazmondási kötelezettségének lehetőségét is fölvetve.
Magyar Péter lengyelországi látogatásán a magyar-lengyel barátságot és a Visegrádi Négyek együttműködésének erősítését hangsúlyozta, de a cikk nem tartalmaz konkrét utalást a TISZA Párt által vállalt ígéretek teljesítésére.
A cikk nem említi a rendeleti kormányzás megszüntetését vagy a jogállam helyreállítását.
Ennek kapcsán Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő a 24.hu kérdésére elmondta: „az esetleges bővítés aktualitását a négy kormány közösen határozza meg.”
A cikk a Tisza párt társadalmi részvételt erősítő projektjéről és a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozásáról szól, amely a kormányzás és közélet megújítását célozza. Magyar Péter és a Tisza párt vezetői szerepet vállalnak az új intézményi rendszer kialakításában.
A cikk említi a kormányzás megújítását és a társadalmi részvétel növelését, de nem tartalmaz konkrét utalást a rendeleti kormányzás megszüntetésére vagy a jogállam helyreállítására.
a cél nem pusztán új törvények megalkotása, hanem egy olyan működési modell kialakítása, amely „átlátható, elszámoltatható, szakmailag megalapozott, és érdemben bevonja az embereket a közügyek alakításába”.
A cikk arról számol be, hogy a Fidesz-kormány alatt Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro Milánóból az Egyesült Államokba menekült. Magyar Péter miniszterelnök Krakkóban elmondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Ziobro közvetlenül Magyarországról hagyta volna el Európát, és korábban azt is jelezte, hogy hivatalba lépésekor kiadatná a volt minisztert. A cikk kitér arra is, hogy a magyar kormány a menedékjog megadásával politikai szövetségesének tett szívességet, miközben a volt minisztert több bűncselekménnyel vádolják.
A cikk szerint a Fidesz-kormány menedékjogot adott egy bűncselekményekkel vádolt politikusnak, ami ellentétes a jogállamiság helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígérettel.
A 26 bűncselekménnyel vádolt Ziobrót 2026 januárjában fogadta be kormánydöntéssel Magyarország. ... A magyar kormány arra hivatkozott, hogy „Lengyelországban a demokrácia és a jogállam válságban van” - valójában azonban egy szervezett bűnözői csoport vezetésével és 150 millió zloty (13,8 milliárd forint) elsikkasztásával vádolt politikust fogadtak be Zibro személyében.
A cikk az Európai Parlament szlovák jogállamisággal kapcsolatos állásfoglalását és a Tisza Párt szerepét tárgyalja, amely az EP-ben a magyar kisebbség jogainak védelméért lépett fel, különösen a Benes-dekrétumokkal összefüggésben. A Tisza Párt EP-képviselői támogatták az állásfoglalást, amely elítéli a szlovák kormány magyar kisebbségellenes intézkedéseit és jogállamiságot sértő lépéseit.
A cikk szerint a Tisza Párt az EP-ben fellépett a jogállamiság védelmében, ami összhangban áll a demokratikus jogállam helyreállítására tett ígérettel.
a Tisza Párt sikere, hogy az EP elítélte és felszólította Robert Ficót a magyarokkal szembeni jogsértések megszüntetésére.
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt 2026-2030 közötti ciklusra tett 1013 ígéretét az igeretfigyelo.hu oldalon követik nyomon, ahol már nyolc vállalás teljesülését jelzik, többek között az önálló oktatási és egészségügyi minisztérium létrehozását, valamint a rendeleti kormányzás megszüntetését. Az oldal új funkcióval bővült, amely kormányhatározatok szövegét is elérhetővé teszi az ígéretekhez kapcsolódóan.
A rendeleti kormányzás megszüntetését a cikk egyértelműen teljesített vállalásként említi, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
8 vállalását már teljesítette a Tisza-kormány: ... a rendeleti kormányzás megszűntetése is
A cikk a 2026-os választások előtti jogállami helyzetet elemzi, különös tekintettel a Kúria választási bíráinak megfélemlítésére és a Tisza párt applikációjával kapcsolatos adatvédelmi botrányra. Részletezi, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András, eljárásokat kezdeményezett a bírák ellen, akik a Tisza applikáció letöltői között szerepeltek, ami a jogállamiság megingását jelzi.
A cikkben leírt események, mint a választási bírák megfélemlítése és a jogállami normák megsértése, ellentétesek a demokratikus jogállam helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígérettel.
Ennek ismeretében különösen visszás, hogy a 2026-os parlamenti választás előtt három nappal, április 9-én a Kúria egyik választási bírája szószerint ezt a nyilatkozatot tette a rendőrségen: „Jelen eljárást egy nyomásgyakorlásnak érzem a bírói hatalmi ággal szemben, különösen ilyen közel a választáshoz a választási időszakban, mivel választási ügyekben ítélkezem.”
A cikk Magyar Péter és a Miniszterelnöki Kabinetiroda körüli jogi vitát tárgyalja, amelyben Schiffer András helyreigazítja Magyar Péter állításait a kabinetminiszteri poszt betöltetlenségéről és a jogi eljárásokról.
A cikk jogi és adminisztratív kérdéseket tárgyal a miniszteri poszt betöltésével kapcsolatban, ami részben kapcsolódik a jogállam helyreállításához, de nem tartalmaz konkrét információt a rendeleti kormányzás megszüntetéséről vagy a demokratikus jogállam helyreállításáról.
A jogállam azt jelenti, hogy a hatalom legalább a saját maga által hozott szabályait betartja.
A cikk Magyar Péter és Donald Tusk varsói találkozójáról szól, ahol a két miniszterelnök a visegrádi együttműködésről és a két ország kapcsolatairól tárgyalt, valamint egy budapesti V4-csúcs lehetőségéről esett szó.
A cikk nem foglalkozik a demokratikus jogállam helyreállításával vagy rendeleti kormányzás megszüntetésével.
Magyar Péter lengyelországi látogatásán a visegrádi együttműködés megerősítéséről, az uniós források hatékony felhasználásáról és a jogállamiság helyreállításáról beszélt, kiemelve a lengyel tapasztalatok tanulását a magyar fejlődés érdekében.
Magyar Péter a jogállamiság visszaépítésének szükségességét említi, ami összhangban van a demokratikus jogállam helyreállítására és rendeleti kormányzás megszüntetésére tett ígérettel.
Tuskéknak hasonló problémáik (jogállamiság visszaépítése, korrupció elleni harc, uniós pénzek hazahozatala) voltak a 2023-as kormányváltáskor, mint most a Tisza-kormánynak vannak.
Magyar Péter magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson vett részt Lengyelországban, ahol katonai tiszteletadással fogadták, és találkozott lengyel kollégájával, Donald Tuskkal.
A cikk nem tartalmaz információt a demokratikus jogállam helyreállításáról vagy rendeleti kormányzás megszüntetéséről.
A cikk Magyar Péter lengyelországi látogatásáról és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról szól, amelyen az energiabiztonság és a Visegrádi Négyek együttműködésének erősítése is napirenden volt. Tusk segítséget ajánlott Magyarországnak az orosz energiától való függés csökkentésében, és mindketten a régió versenyképességének és önállóságának erősítését hangsúlyozták.
A jogállamisági kérdések és a rendeleti kormányzás megszüntetése témája szóba került, ami a demokratikus jogállam helyreállításához kapcsolódik.
A cikk arról szól, hogy Magyar Pétert alkotmánysértéssel vádolják, és lemondásra szólítják fel egy szlovák publicista szerint, aki szerint a miniszterelnök népakaratra hivatkozó intézményrendszer-átalakítása populista és nem demokratikus lépés lehet.
A cikkben szereplő vádak és figyelmeztetések arra utalnak, hogy Magyar Péter lépései ellentétesek lehetnek a demokratikus jogállam helyreállítására és a rendeleti kormányzás megszüntetésére vonatkozó ígéretekkel.
ha Magyar Péter kizárólag a népakaratra hivatkozva alakítja át az intézményrendszert, az populista és nem demokratikus lépés.
A cikkben Szabó Tímea a Párbeszéd társalapítója Magyar Péter és a Tisza Párt győzelmét elemzi, megemlítve, hogy ez a kisebb ellenzéki pártok visszalépésének köszönhető a széttagoltság elkerülése érdekében.
A rendeleti kormányzás megszüntetéséről vagy a demokratikus jogállam helyreállításáról nincs információ a cikkben.
A Párbeszéd társalapítója szerint Magyar Péter és a Tisza Párt győzelme azért volt lehetséges, mert több kisebb ellenzéki párt visszalépett a széttagoltság elkerülése érdekében.